2014. július 16., szerda

Julie Orringer: Láthatatlan híd


Mivel a barátnőm tudta, hogy sosem teszem ki a lábam otthonról könyv nélkül - mindig ott lapul egy a táskámban -, néhány éve úgy gondolta, születésnapomra megajándékoz egy újabbal. Elkérte a "Kívánságlistám", amit a libri.hu oldalon folyamatosan bővítgetek. A választása erre a nagy regényre esett:  Julie Orringer: Láthatatlan híd . Sokáig várakozott a könyvespolcomon sok más darabbal együtt, de most a vizsgák után sorra került. Szinte minden könyv végén megállapítom, hogy: "Ez lesz a kedvenc könyvem!", de ez most tényleg más volt. Olyan őszintén és részletesen olvasni arról, hogy egy külsős, amerikai írónő szemszögéből hogyan zajlottak az események itt Magyarországon, Budapesten, ugyanazokon a helyeken, ahol mi most járunk, élünk... Sokszor az ember álomvilágba akar menekülni azért kezd el olvasni, de néha pont a kijózanító és a kegyetlen valóságra van a legnagyobb szükségünk.
Ez a csodálatos regény nagyszerűen összefoglalja nem csak a 2. világháború tényanyagát, hanem olyan átélhetően mutatja be az akkori kort a különböző országokban, hogy mi is éhezünk a gettóban, rettegünk a vagonokban és fagyoskodunk Szibériában...
Keresve sem találnánk jobb regényajánlatot a táborunkhoz! Őszintén és nyomatékosan ajánlom mindenkinek, hogy szánjon rá néhány napot a nyári szünetéből és merüljön el ebben a magával ragadó regényben!!!

2014. július 4., péntek

Táborzáró

Mai nappal befejeződött a tizedik, holokauszt témáját feldolgozó tábor. Ezt egy szép tortával ünnepeltünk meg. Nagyon sokat tanultunk a héten és rengeteg érdekes dologgal ismerkedtünk meg, jó volt együtt kutatni és Budapest utcáit járni a történelem eseményeit felidézve.
Ha tetszettek a témák és kedvet kaptál, szeretettel várunk téged is jövőre ilyenkor a Holokauszt Emlékközpontban, ahol újra érdekes nézőpontokból vizsgáljuk meg a holokausztot.
Köszönjük, hogy elolvastad a blogot.








A hét utolsó napi sétáját a XIII. kerületben tettük meg, ahol az embermentők nyomába szegődtünk.

Jászai Mari tér, a Mc Donald's a sarkon egy nyilas ház volt

Raoul Wallenberg, svéd diplomata védlevelekkel mentett embereket

Tom Lantos, az első holokauszt túlélő, aki az Egyesült Államok képviselőházának tagja volt

Raoul Wallenberg





Embermentők elismerése

A Világ Igaza díjat az izraeli Yad Vashem intézet adja azoknak a személyeknek, akik a holokauszt ideje alatt akár csak egy ember életét is megmentették a biztos haláltól.
A díj egy medálból és az erre kijelölt falra felkerülésből áll (korábban fákat ültettek, de elfogyott a hely a kertben), valamint ha az illető úgy dönt, izraeli állampolgárságot és nyugdíjat kaphat.
A díj elnyerésének feltételei: aktív részvétel a mentésben, a személyes szabadságát vagy pozícióját kockáztatva tette, amit tett, valamint a megmentő indítéka nem az egyéni haszonszerzés volt, vagy hogy a mentett személyt áttérítse. Emellett kritérium az egyértelmű bizonyítékok bemutatása a mentés tényéről.
Azonban ez utóbbi feltétel, a bizonyítás nehezen és egyre nehezebben teljesíthető, a szemtanúk idős kora miatt, sokan már nem élnek a túlélők közül. Ezért egyre kevesebb az esély arra, hogy egy jogosult személy megkapja a kitüntetést.
Ennek okán hazánkban, Magyarországon a Holokauszt Emlékközpont 2012-ban külön irodát létesített az embermentők felkutatására, és megalakult az Igaz Emberekért Társaság. A Társaság által jelöltek listáját az Emlékközpont levéltáros munkatársa rögzíti, és ellenőrzi a források hitelességét. A Helytállásért elismerő oklevél megítéléséről az elnökség tagjai döntenek. Évente legfeljebb tíz oklevelet osztanak ki.
Milyen volt tipikusan egy embermentő?
Milyen tulajdonságokkal kellett rendelkeznie? Milyen indíttatásból cselekedtek?
Van valami közös bennük?
Bárkiből válhatott embermentő, akiben volt egy szilárd meggyőződés, világnézet arról, hogy egyenlőek az emberek.
Egy prezentációban foglaltuk össze kutatási témánkat:

http://prezi.com/k_s0rrxhmvnk/?utm_campaign=share&utm_medium=copy

5. Nap (Péntek)

Utolsó nap feszítő kérdése: Embermentők országa volt Magyarország?
Mitől lett valaki embermentő? Kellett ahhoz szeretni a zsidókat, hogy segítsenek? Hősök voltak, vagy hazaárulók?
Tiszteletet érdemelnek azok az emberek, akikben megvolt a bátorság, hogy szembeszálljanak a rendszerrel, életük kockáztatásával is segítettek bajbajutott embertársaikon, elég erősek voltak ahhoz, hogy a passzív tömeggel ellentétben ellenálljanak ennek a gyilkos eszmének, még akkor is, ha nem állt érdekükben, vagy nem ismerték személyesen azokat, akiket megmentettek.

Rólunk írták :)

http://infovilag.hu/hir-30358-feszito_kerdesek_nyari_tabor_diakoknak_e.html

Ajánlott irodalom



Szirmai Rezső: Fasiszta lelkek

(Pszichoanalitikus beszélgetések a háborús főbűnösökkel a börtönben.)



„A szerző a legfőbb magyar háborús bűnösökkel készített interjúkat az ellenük folyó tárgyalások előtt, alatt, illetve egyes esetekben az ítélethozatalt követően. Pszichoanalitikus munkatársa segítségével azt nyomozta, hogy milyen hatásoktól vezérelve és milyen megfontolásokból követték el emberiségellenes bűneiket.”

A könyv megtekinthető online: 


2014. július 3., csütörtök

A mai sétánk során a nyilasok tevékenységéhez kapcsolódó helyszíneket látogattunk meg.
 
 Első helyszínünk az Andrássy út 60. szám alatt működött nyilas pártház, később az ÁVH fogdája, majd napjainkban a Terrorháza néven ismert emlékhely volt.

Ezután a Jászai Mari téren álló házat néztük meg, ami nyilas pártiroda volt egykor, ma egy McDonald's működik az épületben.

Következő állomásunk a Dunába lövések helyszíne volt, ahol egy mozaik emlékeztet a történtekre - itt lőttek a jeges Dunába nemre és korra való tekintet nélkül mindenkit, sokszor a diplomáciai védettséget élvező házakból is kihurcolták ide az áldozatokat.
A mozaik közelebbről, felirat: "Emlékül azoknak a magyaroknak, akik 1944-45 telén a nyilas rémuralom áldozatául estek".

Utolsó állomásunk a cipők emlékmű volt, melyet  - az előzőhöz hasonlóan - a Dunába lőtt emberek emlékére állítottak. Ez a Parlamenthez közel található, ezzel is jelképezve hogy honnan indult, és mihez vezetett a származási alapú megkülönböztetés és gyűlölet.
A háttérben látható a Parlament.
Mindenféle cipőket megformázott az alkotó, ezzel személyessé téve az emlékhelyet.

Túlélők

Kamenyec-Podolszkij túlélője: Irene Weiss (Traub Irén)
élettörténete:
http://infopoly.info/h-2014/2014/02/02/nol-egy-tulelo-az-1941-es-idegenrendeszeti-eljarasrol/#more-661

2014. július 2., szerda

Ajánlott irodalom

Krausz Tamás: Az ismeretlen fekete könyv

Szirtes Zoltán: Temetetlen halottaink 



A Kamenyec-podolszkij témájához köthető az a budapesti helység ahol van a főhadiszállásunk, a Páva utca
Sztehlo terem a Holokauszt Emlékközpontban

Páva utcai zsinagóga, 1941-ben internálótábor, innen vitték Kőrösmezőre a rendezetlen állampolgárságú zsidókat

Blaha Lujza téri McDonald's régen csillagos ház volt

Botlatókő Gartner Zsigmond emlékére, akit munkaszolgálat alatt gyilkoltak meg

Keleti pályaudvar, innen is indultak vonatok 


Slachta Margit és Kozma Miklós munkássága Kamenyec-Podolszkij vonatkozásában

Slachta Margit illetve Kozma Miklós munkássága

Slachta Margit (1884-1974)

Slachta Margit a kezdetektől fogva elutasította az antiszemitizmust, illetve a faji megkülönböztetést. Első női országgyűlési képviselőként igyekezett minél többet tenni az elnyomott zsidók érdekében. Szüleivel a felvidéken lakott, és igen jó módban éltek. Ám édesapja felelőtlensége miatt a család anyagi válságba keveredett így a csőd elől Amerikába menekültek. Ám Margit családi öröksége a makacsság volt, így Ő itt maradt és kiépítette saját egzisztenciáját, illetve kapcsolatrendszerét. Számtalan petíciót írt nem csak Magyarország vezetőinek, hanem a határon túl is, ám amikor látta, hogy a petíciók nem igazán érték el az általa kívánt hatást, akkor komolyabb eszközökhöz folyamodott. Tetteiben is képviselte nézeteit, így nagy befolyással rendelkező politikusokat keresett fel nézetei kifejtése érdekében. Egy alkalommal a Pápát is felkereste, aki találkozójuk után a deportálások leállításának érdekében erőfeszítéseket tett. Igen aktív életet élt minden tekintetben. Igazán határozott, karakteres nő lehetett, aki a férfiak világában kitűnően megállta a helyét. Vaslady sorstársaként lehetne jellemezni.

Kozma Miklós (1884-1941)

A második világháború kitörésével nagyon megnőtt a KEOKH  (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) feladata, mivel rengeteg zsidó özönlött az országba. Az Ukrán területek Magyar Közigazgatás alá kerültek, így Martinidics Ödön (főnyomozó KEOKH) illetve dr. Kiss Árkád (rendőrtanácsos) lehetőséget látott új tervezetük végrehajtására. Elméletük szerint a Hontalan Zsidókat az "újonnan fölszabadított területekre" kellene áttelepíteni. Mivel úgy érezték hogy a zsidók túl elnéző bánásmódban részesülnek, elméletrendszerükkel megkeresték az akkori belügyminisztert Keresztes-Fischer Ferencet. Hálátlannak titulálták, mivel úgy érezték, hogy nem érez kellő lekötelezettséget a német állam iránt, ami megszerette volna szabadítani az országot a hontalan népségtől. Ám a belügyminiszter nem volt hajlandó végre hajtani a tervezetüket, ezért a tervezetet eljuttatták Kozma Miklóshoz, aki addigra Kárpátalja kormányzói biztosává emelkedett. Ő adoptálta a két férfi elméletét, illetve magas beosztásának köszönhetően kivitelesésig juttatta a tervezetet.

Ajánlott irodalom

Browning: Ordinary Man


http://hampshirehigh.com/exchange2012/docs/BROWNING-Ordinary%20Men.%20Reserve%20Police%20Battalion%20101%20and%20the%20Final%20Solution%20in%20Poland%20(1992).pdf
Más rendezetlen állampolgárságú emberek sorsa

A hontalanság nemcsak a zsidó származásúakat érintette, hanem mindazokat akiket az államuk megbízhatatlannak tartott. Ők többnyire az irataikat nem tudták bemutatni, például azért mert elveszett, de erre sokáig nem is volt szükségük.
Azonban hoztak egy törvényt, aminek értelmében az 1914. július 1. után honosítottak állampolgárságát visszavették, és bárkit kitoloncolhattak az országból. A hatóságok nem voltak tekintettel senkire, előfordult, hogy táborozó gyereket, vagy hadirokkant veteránt fosztottak meg az állampolgárságától.
Ugyanakkor olyan deportálásról, ami történt a zsidókkal, a nem zsidók esetében nincsen szó a forrásokban melyeket vizsgáltunk.

Einsatzgruppe: 
Szó szerint Bevetési Csoport: a Birodalmi Biztonsági Főhivatal parancsnoka által létrehozott, a megszállt szovjet területeken a németek számára "nem kívánatos" zsidók, cigányok és partizánok kiirtását végrehajtó speciális egységek. Tagjai az SS, az SD, a SIPO és az ORPOból szerveződtek.


3.nap - Kamenyec-podolszkij

Az első öt számjegyű gyilkosság a holokausztban. 1941 július. Magyarországon még sehol nincs a megszállás, gettósítás, deportálás, mégis 22 000 embert deportálnak Kőrösmezőre, ahol átdobják őket a határon és otthagyják őket a pusztán mindenféle ellátás nélkul. A huzavona, hogy mit kezdjenek ennyi emberrel tömeggyilkosságba torkollik, melyet SS-ek, Einsatzgruppe hajt végre sokszor magyar munkaszolgálatos zsidók szeme láttára.
Bár a Kamenyec-podolszkij mészárlás Ukrajniában történt de a magyar vezetőség tartotta nemkívánatosnak és szállíttatta el azokat a zsidókat, akik környező országokból menekültek Magyarországra, vagy nem volt állampolgárságuk mert az új határok miatt kint rekedtek az országból.

2014. július 1., kedd

Ajánlott irodalom



Kádár Gábor, Vági Zoltán: Hullarablás

Kádár Gábor, Vági Zoltán: Aranyvonat



A megszálláshoz köthető helyeket kerestük ma fel Budapesten.

Sándor-Palota kormányrezidencia

Britannia Hotel


A mai Mammut régen fogház volt, idehozták megkínozni Szenes Hannát, Grósz Endrét is.  

2.nap - A német megszállás

Mai feszítő kérdéseink az 1944-es német megszállásra vonatoznak. Tényleg a németek hajtották végre a teljes deportálást? Volt Magyarországnak önállósága?
Adolf Eichmann a maga 120 emberével nem volt képes 56 nap alatt 437 000 embert deportálni. Olvassuk el a három László (Endre László, Baky László, Ferenczy László) jelentéseit, felszólalásait, leveleit és meglátjuk mennyire nagy együttműködő és kezdeményező szerepe volt a magyar kormánynak, állampolgárainak deportálásában a csendőrség, rendőrség és közhivatalnokok által.
Feltérképeztük a Sztójay-kormányt, a megszállás körülményeit és a társadalmonak a reakcióját valamint beszélgettünk a Zsidó Tanácshoz köthető dilemmákról.